Vízágyúkkal és gumilövedékekkel oszlattak Svájcban

Kihirdették a svájci népszavazás előzetes eredményeit

Az október 31-i hétvégén Svájcot is elérte az Európa több országában tapasztalható tiltakozási hullám. Zürichben és Bázelben több száz ember vonult utcára, hogy elégedetlenségének adjon hangot. A demonstrációkat a franciaországi ifjúsági megmozdulások inspirálták, és a résztvevők a „On en a marre – en Suisse aussi”, vagyis „Elegünk van – Svájcban is!” jelszóval szerveződtek. A kezdetben politikai tiltakozásként meghirdetett események azonban mindkét városban erőszakos incidensekbe torkolltak: barikádokat gyújtottak fel, megrongáltak közterületi berendezéseket, Zürichben pedig a rendőrség vízágyúkat és gumilövedékeket is bevetett.

A svájci tüntetések hátterében elsősorban a fiatalabb generációk elégedetlensége és a rendőrséggel szembeni indulatok álltak. A közösségi médiában terjedő felhívások a franciaországi tiltakozásokhoz kapcsolódtak, és többek között az európai rendőrségek fiatalokkal szembeni fellépését bírálták. A szervezők és résztvevők egy része szélsőbaloldali körökhöz kötődött, ugyanakkor nem fogalmaztak meg egységes, részletes követeléslistát. A zürichi eseményeken például a rendőrség és a helyi sajtó beszámolói szerint alig voltak politikai transzparensek, ezért a demonstráció konkrét céljai sem voltak egyértelműek.

A tiltakozásokhoz kapcsolódó társadalmi elégedetlenség egyik fontos eleme a megélhetési költségek emelkedése. Bár Svájc Európa egyik leggazdagabb országa, a magas lakhatási költségek és a mindennapi kiadások a fiatalok számára is nehézségeket okoznak. A zürichi kanton parlamentjében november 2-án a Zöldek képviselője szintén megemlítette a növekvő megélhetési költségeket és a katonai fegyverkezést mint létező társadalmi problémákat, ugyanakkor határozottan elítélte az erőszakot. Fontos azonban különbséget tenni az általános társadalmi elégedetlenség és a hétvégi zavargások közvetlen indítékai között: nincs bizonyíték arra, hogy valamennyi résztvevő kifejezetten a lakhatási költségek vagy a gazdasági helyzet miatt vonult volna utcára.

A legnagyobb demonstráció Zürichben zajlott, ahol a rendőrség becslése szerint több száz ember gyűlt össze. A résztvevők október 31-én este fél tizenegy körül találkoztak a Langstrasse környékén, majd a Helvetiaplatz felé indultak. Sokan maszkot vagy halloweeni jelmezt viseltek, ami megnehezítette az azonosításukat. A helyzet akkor vált különösen feszültté, amikor egyes résztvevők szemetesekből, elektromos rollerekből és más tárgyakból barikádokat emeltek, majd felgyújtották azokat.

A rendőröket petárdákkal, kövekkel és üvegekkel dobálták meg, ezért a hatóságok vízágyúkat, irritáló anyagokat és gumilövedékeket vetettek be. Egy gépkocsit is felgyújtottak, több épületben és közterületi berendezésben pedig károk keletkeztek. A rendőrség két fiatal férfit előállított, további 18 embert pedig eltávolított a környékről. A helyzet november 1-jén hajnali fél kettő körül kezdett megnyugodni.

Bázelben kisebb, de ugyancsak erőszakba torkolló demonstráció zajlott. A helyi rendőrség szerint körülbelül 150 ember gyűlt össze este kilenc órakor a Claraplatzon, majd a belvároson keresztül a St. Johanns-Platz irányába vonultak. A résztvevők között feltűnően sok fiatal volt. A menet kezdetben viszonylag békésen haladt, később azonban barikádokat emeltek és gyújtottak fel. A tiltakozás miatt a város tömegközlekedését ideiglenesen le kellett állítani, és az autóforgalomban is fennakadások keletkeztek. A tüzeket végül a tűzoltók oltották el.

A két városban összesen tehát legalább több száz ember vett részt a tiltakozásokon, de pontos országos létszámadat nem áll rendelkezésre. Zürichben több száz, Bázelben körülbelül 150 demonstrálót számoltak. Ez lényegesen kisebb megmozdulás volt, mint a Franciaországban korábban tapasztalt tömegtüntetések, ugyanakkor az erőszakos események miatt jelentős figyelmet kapott.

A hétvégi zavargások után a svájci politikusok is megszólaltak. November 2-án a zürichi kanton parlamentjében a Zöldek határozottan elítélték a történteket, hangsúlyozva, hogy a társadalmi problémákra nem az erőszak jelent megoldást. A párt szerint a fiatalok elégedetlenségének lehetnek valós okai, de ez nem igazolja a gyújtogatásokat és a rendőrök elleni támadásokat.

A svájci események legfontosabb tanulsága, hogy az európai ifjúsági tiltakozások hatása már olyan országokban is megjelent, amelyeket általában politikai és gazdasági stabilitás jellemez. A hétvégi eseményekből azonban nem lehet arra következtetni, hogy Svájc lakosságának egésze elégedetlen lenne a kormánnyal, vagy hogy országos tiltakozási hullám bontakozott volna ki. Egyelőre két városban zajló, viszonylag kis létszámú, részben erőszakos megmozdulásról beszélhetünk.

Megosztás:

Author: Takács Tamás