
Az Egyesült Államokban november 3-án tartják a félidős választásokat, amelyek meghatározhatják Donald Trump elnökségének következő két évét. A választók a képviselőház mind a 435 helyéről, valamint a szenátusi mandátumok nagyjából egyharmadáról döntenek. Emellett több államban kormányzókat és helyi tisztségviselőket is választanak. A legnagyobb tét azonban az, hogy a republikánusok meg tudják-e őrizni kongresszusi többségüket, vagy a demokraták olyan pozícióba kerülnek, ahonnan érdemben korlátozhatják Trump politikai mozgásterét.
A képviselőház elvesztése különösen érzékenyen érintené az elnököt. Demokratikus többség esetén nehezebbé válhatna a költségvetési és belpolitikai törvények elfogadása, megszaporodhatnának a kormányzatot vizsgáló kongresszusi meghallgatások, és a demokraták nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnának az elnöki döntések felett. Ha a szenátusban is változnának az erőviszonyok, az a magas rangú kinevezések jóváhagyását is befolyásolhatná. Trump ugyanakkor továbbra is rendelkezne az elnöki végrehajtó hatalom jelentős eszközeivel, különösen a külpolitika és a szövetségi közigazgatás területén.
A november 1-jén elérhető közvélemény-kutatásokban a demokraták vezetnek. A friss NBC News-felmérés szerint a választók 52 százaléka demokrata, 45 százaléka republikánus kongresszusi jelöltre szavazna. Az október 26-án lezárt Reuters/Ipsos-kutatásban 47–36 százalékos demokrata előnyt mértek a regisztrált választók körében. Ezek országos pártpreferencia-adatok, amelyek nem fordíthatók át automatikusan kongresszusi mandátumokra. A képviselőházi és a szenátusi versenyeket külön kell értékelni, mivel az egyes államokban jelentősen eltérhetnek az erőviszonyok.
Trump népszerűsége az utóbbi napokban egyes felmérések szerint minimálisan javult, de tartós fordulat egyelőre nem látható. A Reuters/Ipsos október 26-i kutatásában 31-ről 32 százalékra emelkedett az elnök munkáját helyeslők aránya, míg a november 1-jén ismertetett NBC News-felmérés 40 százalékos támogatottságot és 60 százalékos elutasítottságot mutatott. A különbségek részben az eltérő módszertanból adódnak. A Reuters/Ipsos szerint a megkérdezettek 73 százaléka úgy érzi, hogy a megélhetési költségek rossz irányba változnak. A magas árak, az iráni háború következményei és a bevándorláspolitika körüli viták ezért a kampány meghatározó kérdéseivé váltak.
A választás utáni politikai helyzet attól függ, melyik párt melyik kongresszusi kamarát irányítja majd. Ha a republikánusok megtartják mindkét többségüket, Trump kedvezőbb törvényhozási feltételek között folytathatja programját. Megosztott Kongresszus esetén viszont gyakoribbá válhatnak a költségvetési konfliktusok, és nagyobb szerepet kaphatnak a kétpárti megállapodások. A választási eredmény a 2028-as elnökválasztás előkészületeire is hatással lehet, hiszen mindkét pártban megkezdődött a következő politikai korszakról szóló vita.
A november 3-i szavazás tehát nem Trump elnöki tisztségéről dönt, hanem arról, milyen kongresszusi erőviszonyok között kormányozhat 2029 januárjáig. A legfrissebb kutatások jelentős elégedetlenséget és országos demokrata előnyt mutatnak, de a tényleges mandátumeloszlás csak a választási eredményekből derül ki.

















