A macskák, parazitáik és a lakosság jóléte közötti összetett összefüggést feltáró tudósok szerint azok az országok, ahol több a lakásban tartott macska, általában boldogabbak.
A nemzeti boldogságindex egy ország lakosságának általános jólétét tükrözi, és összefügg a gazdasági tényezőkkel, beleértve a háztartások jövedelmét és az egészségügyi kiadásokat. Sok más tényező is befolyásolja, de ezeket sokkal ritkábban vizsgálják.
Egy új tanulmányban mexikói tudósok megpróbálták kideríteni, hogy milyen tényezők kapcsolódhatnak a populáció jólétéhez. Különösen a házimacskák előfordulási gyakoriságát és az általuk az emberre terjeszthető parazitákat elemezték.
A kutatók 93 országban gyűjtöttek adatokat a jövedelemről, a GDP-ről, az egészségügyi kiadásokról, a házimacskák számáról és a toxoplazma – egy macskáról emberre terjedő parazita – előfordulásáról.
Minél több macska volt egy országban, annál magasabb volt az átlagos nemzeti jóléti indexe, ami összhangban van a háziállattartás emberekre gyakorolt pozitív hatásait vizsgáló korábbi kutatásokkal.
Finnországban, Dániában és Svédországban, amelyek a lista élén álltak, volt a legtöbb macska is – körülbelül 1700-2000 állat 10 000 lakosra vetítve. Ez az összefüggés azonban nagyrészt megszűnt, ha a macskák Toxoplasma-hordozók voltak. A kutatók azt találták, hogy minél magasabb a Toxoplasma előfordulása, annál rosszabb a lakosság jóléte.
Ez különösen Libanonban, Jemenben, Gabonban és Etiópiában volt így, ahol a toxoplazma előfordulási aránya a legmagasabb volt, de a rangsor alján is szerepeltek.
Ugyanakkor Szaúd-Arábia és Brazília figyelemre méltó kivétellé vált: magas volt a toxoplazma prevalenciája, ugyanakkor az országok viszonylag előkelő helyen álltak a jólét tekintetében.
„Azt tapasztaltuk, hogy azok az országok, ahol több macska élt, általában magasabb boldogságszintről számoltak be, míg azok, ahol magasabb volt a Toxoplasma gondii előfordulása, általában alacsonyabb boldogságszintet mutattak” – írták a kutatók a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A kutatók hangsúlyozták, hogy ezek csupán országos szintű statisztikai összefüggések. Ezért ezekből az adatokból nem lehet arra következtetni, hogy a több macska közvetlenül boldogabbá teszi az embereket, vagy hogy a toxoplazma éppen ellenkezőleg, csökkenti a jólétüket. A tudósok szerint azonban az azonosított mintázatok elég érdekesek ahhoz, hogy tovább vizsgálják őket.
A váratlan eredmények arra utalhatnak, hogy számos tényező befolyásolja a macskák és a jólét közötti kapcsolatot.
A tudósok szerint a macskatartás és a jólét közötti pozitív összefüggés elsősorban a gazdasági körülményekkel magyarázható. A háziállattartás általában gyakoribb a magasabb jövedelmű és az egészségügyi ellátáshoz jobban hozzáférő emberek körében. Ugyanezek a tényezők hozzájárulhatnak az alacsonyabb fertőzési arányhoz.
„Számunkra az a legérdekesebb, hogy ezek az eredmények olyan tényezőket kombinálnak, amelyeket általában külön vizsgálnak: a jóllétet, az egészséget, az ember-állat kapcsolatokat és a fertőző betegségeket” – jegyezték meg a kutatók.
Szerintük az új tanulmány eredményei azt mutatják, hogy ahhoz, hogy megértsük, miért számolnak be egyes populációk magasabb jólétről, nemcsak a hagyományosan a legtöbb figyelmet kapó társadalmi-gazdasági körülményeket kell figyelembe venni, hanem a biológiai és környezeti tényezőket is.
A tudósok további kutatásokat sürgetnek az azonosított mintázatok mögött meghúzódó mechanizmusok megállapítására.
„Az egyik legváratlanabb eredmény az volt, hogy azokban az országokban, ahol több macska élt, nem volt magasabb a Toxoplasma gondii előfordulási aránya. Épp ellenkezőleg, a kapcsolat fordított volt” – jegyezték meg a szerzők.
Véleményük szerint ez egy fontos pontra világít rá: az emberek, állatok és a fertőző betegségek közötti kapcsolat nemcsak az állatok jelenlététől függ, hanem azoktól a társadalmi, gazdasági és ökológiai körülményektől is, amelyek között ez a kölcsönhatás létrejön.
