Egy több mint százéves felirat került elő a gízai Hafré-piramis tetején, amelynek készítője akár egy neves skót tudós is lehetett. A különös „graffitit” Osama Sherif Elmedany egyiptomi fotós vette észre a gízai piramisok csúcsáról készített felvételein. A felirat abból az időszakból származik, amikor a turisták még viszonylag szabadon felmászhattak az ókori építményekre. A kőbe vésett szöveg egyszerű: „J. Neilson, Glasgow, 1902”. A kutatók szerint több körülmény is arra utal, hogy a név mögött James Neilson, a 19. század végének és a 20. század elejének ismert skót amatőr tudósa állhat – írja a Daily Mail.
A felirat helyszíne önmagában is különleges. A Hafré-piramis a három nagy gízai piramis közül a második legnagyobb, és körülbelül 4500 éve emelkedik Kairó közelében. Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy egy látogató egyszerűen felmásszon a tetejére és belevésse a nevét a kövekbe, a 19. század végén és a 20. század elején azonban az ókori emlékek védelmére vonatkozó szabályok jóval lazábbak voltak. Emiatt számos korabeli utazó hagyta hátra nevét vagy más feliratát az egyiptomi műemlékeken.
A kutatók figyelmét elsősorban az 1902-es dátum keltette fel. James Neilson ugyanis éppen ebben az időszakban járt Egyiptomban. A férfi a Glasgow-i Geológiai Társaság tanácsának tagja és alelnöke volt, valamint több skóciai tudományos expedíciót vezetett. Külföldre is rendszeresen utazott, és különösen érdekelte a geológia és a régészet. A döntő nyomot egy korabeli dokumentum szolgáltatja: Neilson 1902 májusában „Notes on a Recent Trip to Egypt”, vagyis „Feljegyzések egy közelmúltbeli egyiptomi utazásról” címmel készített beszámolót, amely a Glasgow-i Geológiai Társaság kiadványában is megjelent. Vagyis bizonyíthatóan járt Egyiptomban abban az évben, amelyet a piramis kövébe véstek.
Iain Millar, a Glasgow-i Geológiai Társaság titkára szerint az időpont mellett Neilson tudományos érdeklődése is erősíti a feltételezést. A skót kutatót ugyanis foglalkoztatták az egyiptomi templomok és műemlékek építéséhez felhasznált kőzettípusok, miközben a régészet iránt is érdeklődött. Mindezek alapján teljesen életszerű lenne, hogy egy egyiptomi utazás során felkereste a gízai piramisokat, és akár a Hafré-piramis tetejére is felmászott.
Van azonban egy probléma: közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy valóban ő készítette a feliratot. A „J.” kezdőbetű önmagában kevés az azonosításhoz, hiszen számos keresztnév – például John, Jonathan vagy Julian – kezdődhet ugyanígy. Ha nem kerül elő egy levél, naplóbejegyzés vagy más korabeli dokumentum, amelyben Neilson megemlíti, hogy bevéste a nevét a piramisba, valószínűleg soha nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani a felirat készítőjének személyazonosságát. A kutatók ezért egyelőre izgalmas történelmi rejtélyként kezelik az ügyet.
Ráadásul Neilson – ha valóban ő volt – messze nem az első skót, aki nyomot hagyott a gízai piramisokon. Sir Thomas Lipton, a később világhírűvé vált Lipton teamárka alapítója már 1882-es egyiptomi látogatása során fizetett azért, hogy vezetéknevét és a „Scotland” szót a Nagy Piramis bejárata fölötti kőbe véssék. Ez ma már súlyos műemlékvédelmi vétségnek számítana, a korszak utazási kultúrájában azonban egészen másként tekintettek az ilyen „emlékekre”.
A Hafré-piramis tetején talált felirat így nem az ókori Egyiptom újonnan megfejtett üzenete, hanem egy jóval későbbi történelmi emlék. Mégis különleges betekintést enged abba a korszakba, amikor a világ egyik legfontosabb régészeti helyszínét még egészen más szabályok szerint látogathatták az utazók. Ha pedig egyszer sikerül bizonyítani, hogy valóban James Neilson véste kőbe a nevét 1902-ben, egy több mint 120 éves történelmi rejtély végére kerülhet pont.
