A hajhullás bizonyos mértékig teljesen természetes folyamat: naponta nagyjából 50–100 hajszál elvesztése még normálisnak tekinthető, és ősszel valóban előfordulhat átmenetileg intenzívebb hajhullás. Kutatások szerint a haj növekedési ciklusa szezonális változásokat is mutathat, ezért késő nyáron és ősszel több hajszál kerülhet a nyugalmi, majd kihullási szakaszba. Emiatt néhány hétig több haj maradhat a fésűben vagy hajmosás után a lefolyóban anélkül, hogy ez feltétlenül betegséget jelentene.
Nincs azonban olyan orvosi határérték, hogy ősszel például napi 150 vagy 200 hajszál még biztosan normális lenne. Sokkal fontosabb a saját korábbi állapotunkhoz képest bekövetkező változás. Figyelmeztető jel lehet, ha marokszámra jön ki a haj, hajmosáskor vagy fésülködéskor tartósan sokkal több hullik, látványosan csökken a haj tömege, szélesedik a választék, egyre jobban láthatóvá válik a fejbőr, vagy körülírt kopasz foltok jelennek meg.
A fokozott hajhullás hátterében nagyon sokféle probléma állhat. Gyakori ok a vashiány és a vérszegénység, a pajzsmirigy működésének zavara, jelentős fogyás vagy túl szigorú diéta, elégtelen fehérjebevitel, illetve bizonyos tápanyaghiányok. Erős fizikai vagy lelki megterhelés, magas lázzal járó betegség, nagyobb műtét vagy szülés után is kialakulhat úgynevezett telogén effluvium. Érdekessége, hogy a haj sokszor nem azonnal kezd hullani: a kiváltó esemény és a feltűnő hajhullás között akár 2–3 hónap is eltelhet.
Hormonális változások és öröklött hajlam ugyancsak szerepet játszhatnak. Az androgenetikus hajhullás nőknél és férfiaknál egyaránt előfordul, míg az alopecia areata autoimmun eredetű betegség, amely jellemzően hirtelen kialakuló, élesen körülhatárolt kopasz foltokat okoz. Hajhullás társulhat egyes autoimmun betegségekhez, fejbőrbetegségekhez és fertőzésekhez is, valamint bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet.
Érdemes orvoshoz fordulni, ha a fokozott hajhullás több héten át fennáll, egyre rosszabbodik, látható ritkulást okoz, vagy foltokban hullik a haj. Szintén indokolt a kivizsgálás, ha viszketés, fájdalom, erős hámlás vagy gyulladás jelentkezik a fejbőrön, illetve ha a hajhullás mellett fáradtság, sápadtság, testsúlyváltozás, menstruációs zavar vagy más általános tünet is megjelenik. A hirtelen, foltokban jelentkező vagy nagyon gyors hajvesztéssel nem érdemes hónapokat várni.
Első lépésként háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz érdemes fordulni. A bőrgyógyász megvizsgálhatja a fejbőrt és a hajhagymákat, a háziorvos pedig laborvizsgálatokat rendelhet el. A tünetektől függően szóba kerülhet többek között a teljes vérkép, a vas- és ferritinszint, illetve a pajzsmirigy működésének ellenőrzése. Ha hormonális vagy pajzsmirigyprobléma gyanúja merül fel, endokrinológiai kivizsgálásra is szükség lehet. A legfontosabb tehát nem az, hogy megszámoljuk minden reggel a kihullott hajszálakat, hanem az, hogy észrevehetően megváltozott-e a hajhullás mértéke, és ritkul-e közben a hajunk.
