Az Európai Unió azt szeretné, ha az Egyesült Királyság jelentősen megemelné a kínai autókra kivetett vámokat, és kereskedelempolitikáját közelebb vinné az uniós szabályokhoz. A háttérben az EU készülő „Made in Europe” iparpolitikája áll, amelynek célja az európai gyártás támogatása és a Kínától való függőség csökkentése. London ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy a brit termékeket – különösen az autóiparban – az uniós termékekhez hasonlóan kezeljék, és ne kerüljenek hátrányba az új szabályok miatt – írja a The Irish Times
Brüsszel egyik fő aggodalma az, hogy Nagy-Britannia egyfajta kerülőúttá válhat a kínai termékek számára. Az EU 2024-ben pótlólagos vámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, miután vizsgálata szerint a kínai gyártók tisztességtelen állami támogatásokból profitáltak. A britek viszont nem követték az uniós intézkedést. Ennek következtében a kínai márkák gyorsan terjeszkednek a brit piacon: az Irish Times szerint idén már a brit újautó-piac mintegy 16 százalékát adják.
Az EU attól tart, hogy ha a brit és az uniós vámpolitika között túl nagy különbség alakul ki, akkor kínai áruk Nagy-Britannián keresztül juthatnak be az európai ellátási láncokba. Egy uniós tisztviselő szerint a probléma legátfogóbb megoldása az lenne, ha London ismét csatlakozna az EU vámuniójához. Ez azonban politikailag rendkívül érzékeny kérdés, mert a brit kormány továbbra is kizárja mind a vámunióhoz, mind az egységes piachoz való visszatérést.
A vita azért különösen fontos a brit autóiparnak, mert az Egyesült Királyság és az EU autóipari beszállítói hálózata továbbra is szorosan összekapcsolódik. London azt szeretné, ha a brit autók, alkatrészek, vegyipari termékek és energetikai beszállítók részesülhetnének a „Made in Europe” rendszer előnyeiből. A készülő uniós szabályozás több stratégiai ágazatban előnyben részesítené az Európában előállított termékeket az állami támogatásoknál és közbeszerzéseknél. Ha Nagy-Britannia kimarad, az komoly versenyhátrányt jelenthet egyes brit vállalatoknak.
London azonban nehéz helyzetben van. Ha az EU kedvéért magasabb vámokat vet ki a kínai elektromos autókra, azzal részben feladná a Brexit után megszerzett önálló kereskedelempolitikáját, a brit vásárlók számára pedig drágulhatnának egyes kínai modellek. Emellett Nagy-Britannia éppen kínai beruházásokat próbál az országba csábítani: többek között arról is szó van, hogy a kínai Chery brit autógyártásba fektethetne be. A keményebb kínai vámok ezért Pekinggel is konfliktust okozhatnak.
A kérdés messze túlmutat az autókon. Nagy-Britannia az acélnál már részben követte az EU szigorúbb kereskedelmi védelmét, és hasonló probléma jelentkezik a vegyiparban is. Az EU szeptemberben például külön figyelni kezdte a Nagy-Britanniából érkező titán-dioxid-importot, miközben Brüsszel további intézkedéseket fontolgat az olcsó kínai behozatallal szemben.
Az ügynek ezért komoly Brexit utáni jelentősége van: Nagy-Britannia elvileg szabadon alakíthatja saját kereskedelempolitikáját, a gyakorlatban azonban az EU hatalmas piacához való hozzáférés miatt egyre több területen kerülhet olyan helyzetbe, ahol választania kell az önálló szabályok és az uniós piachoz való kedvezőbb hozzáférés között. A kínai autók ügye ennek az egyik leglátványosabb példája lehet.
