
Grönlandon megkönnyebbüléssel, ugyanakkor továbbra is komoly fenntartásokkal fogadták az Egyesült Államokkal és Dániával kötött új katonai megállapodást. A háromoldalú egyezmény lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a stratégiai fontosságú sarkvidéki szigeten, miközben nem teljesíti Donald Trump amerikai elnök korábbi, Grönland megszerzésére vonatkozó törekvését. A grönlandi politikusok és lakosok egy része ezért úgy látja, hogy a megállapodással lezárulhat az a bizonytalan időszak, amelyet Trump kijelentései idéztek elő, Washingtonnal szemben azonban továbbra sem állt teljesen helyre a bizalom – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland vezetői szeptember 22-én, az ENSZ-közgyűlés idején New Yorkban írták alá a megállapodást. Ennek értelmében Washington kibővítheti katonai infrastruktúráját Grönlandon, és újra használatba veheti a hidegháború idején működő narsarsuaqi létesítményt, valamint katonai jelenlétet alakíthat ki Mestersvigben is. Az Egyesült Államok jelenleg a Grönland északnyugati részén található Pituffik Space Base-t működteti, ahol körülbelül 150 amerikai katona szolgál. A hidegháború csúcspontján ezzel szemben 17 amerikai katonai létesítmény és több mint tízezer amerikai katona volt a szigeten.
Az új amerikai jelenlét gazdasági előnyökkel is járhat Grönland számára. A katonai bázisok fejlesztése beruházásokat és új munkahelyeket hozhat a mindössze mintegy 57 ezer lakosú területre. Naaja Nathanielsen grönlandi politikus a Reutersnek azt mondta, rendkívül megkönnyebbült, és észszerűnek tartja az elért eredményt. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az elmúlt időszak eseményei miatt az amerikaiakkal szembeni szkepticizmus erősebbé vált, ezért időre és munkára lesz szükség a lakosság megnyugtatásához.
A grönlandi társadalom véleménye ugyanakkor korántsem egységes. Vannak, akik szerint az amerikai katonai jelenlét növelése nagyobb biztonságot jelent a sziget számára, mások azonban továbbra is bizalmatlanok Washingtonnal és különösen Trumppal szemben. A Reutersnek nyilatkozó Jensia Dam-Davidsen szerint az amerikai elnök korábbi kijelentései jelentős aggodalmat és félelmet okoztak. Malene Vahl Rasmussen, a dél-grönlandi Kujalleq polgármestere pedig hangsúlyozta, hogy egy megállapodás aláírása önmagában még nem jelenti azt, hogy a bizalom automatikusan helyreáll: azt szerinte újra fel kell építeni.
Az amerikai katonai terjeszkedés gyakorlati következményei miatt is vannak aggodalmak. A helyiek egy része attól tart, hogy a repülőgépek és hajók megnövekedő forgalma megzavarhatja azokat a vadász- és halászterületeket, amelyek számos grönlandi közösség megélhetésében fontos szerepet játszanak. Az egyezmény ezért előírja, hogy az amerikai katonai tevékenységnek tiszteletben kell tartania a grönlandi társadalmat és a hagyományos életmódot.
A megállapodás geopolitikai jelentősége ennél is nagyobb. Grönland Észak-Amerika és az Északi-sarkvidék között fekszik, ráadásul jelentős természeti erőforrásokkal rendelkezik. Washington elsősorban Oroszország és Kína növekvő sarkvidéki jelenlétére hivatkozva akarja megerősíteni pozícióit a térségben. Az egyezmény egy „Golden Dome” rakétavédelmi rendszer grönlandi telepítését is lehetővé teszi, miközben Dánia azt hangsúlyozza, hogy az Északi-sarkvidék biztonságát nem kizárólag amerikai–dán kérdésként, hanem a NATO keretein belül kell kezelni.
A megállapodás így kompromisszumot jelenthet a hónapok óta tartó diplomáciai feszültségben. Trump nem kapta meg Grönlandot, az Egyesült Államok viszont lényegesen nagyobb katonai mozgásteret szerez a szigeten. Grönland közben megőrizheti önrendelkezését, és gazdaságilag is profitálhat az amerikai beruházásokból. A legnehezebb feladat azonban most következhet: miközben katonai szempontból Washington és Grönland közelebb kerül egymáshoz, a grönlandi lakosság egy részének bizalmát az Egyesült Államoknak még vissza kell szereznie.

















