
Egy független kutató azt feltételezi, hogy egy titkos üzenet nem a Nagy Piramisban, hanem annak méretei között rejtőzik. Szerinte a szerkezet arányai adatokat tartalmazhatnak a holdciklusokról, a bolygókról, a naptárról és az ókori egyiptomiak világ eredetéről alkotott elképzeléseiről. Az elméletet azonban még nem erősítették meg független tudományos bizonyítékok.
A gízai nagy piramis évezredek óta foglalkoztatja a kutatókat, de most egy független kutató, Sefi Levy egy merész új elméletet állított fel a piramis céljáról.
Szerinte az építők fontos információkat kódolhatnának közvetlenül az épület építészetébe. Ide tartozik a magassága, az alap szélessége, az oldalak lejtése és a különböző elemek közötti kapcsolat.
Levy úgy véli, hogy ezek a paraméterek matematikai és csillagászati mennyiségekkel lehetnek összefüggésben. Véleménye szerint a piramis egyfajta „kőből készült tudás” lehet, amely évezredekkel túlélné alkotóit.
Milyen „kódokat” talált a kutató?
Hipotézisének tesztelésére Levy elemezte a Nagy Piramis alapvető méreteit, és olyan törtszámokat használt, amelyekről állítása szerint az ókori egyiptomi írnokok ismertek voltak.
A kapott számok egy részét összehasonlította a természetes és csillagászati ciklusokkal.
Például egy számítás 27,5-öt ad – ez az érték közel 27,55 napnak felel meg a Hold perigeumon való egymást követő áthaladásai között, amikor a Föld műholdja a legközelebb van a bolygóhoz.
Egy másik számítás 70-et ad. Levy ezt a számot ahhoz a körülbelül 70 napos időszakhoz társítja, amely alatt a Szíriuszt a második felkelése előtt eltakarta a napfény.
Érdekes módon az ókori egyiptomi hagyományban a mumifikációs folyamathoz körülbelül 70 napot is társítottak. Ez a véletlen azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a piramisépítők szándékosan ezt a jelentőséget szánták.
A kutató a Szaturnusz, a Jupiter, a Vénusz és a Mars ciklusaival való lehetséges megfeleléseket is megállapította. Ezenkívül matematikai összefüggéseket látott a π számmal és az aranymetszéssel kapcsolatban a szerkezet arányaiban.
Levy 100 ezer piramisra tesztelte az elméletet
Hogy kiderítse, mennyire lehetnek véletlenszerűek az ilyen egybeesések, a kutató 100 000 hipotetikus piramist szimulált az Óbirodalom stílusában.
A számítógépes modell változtatta az alap szélességét és a szerkezetek dőlésszögét, majd mindegyiknél elvégezték ugyanazt az elemzést.
Levy szerint 2419 modell, vagyis a modellek körülbelül 2,4%-a mutatott annyi vagy több egyezést matematikai és csillagászati mennyiségekkel, mint a Nagy Piramis.
A kutató úgy véli, hogy ez kevésbé valószínűvé teszi a mintázatok véletlenszerű eredetét. Ugyanakkor ez csak a saját modellezése, és az eredményeknek nincs független megerősítése. Maga a szerző is elismerte, hogy a numerikus egybeeséseket kezdetben a piramismérés és a célértékek ismertsége után fedezték fel.
A piramis a világ kezdetét szimbolizálhatja
Levy elmélete nem korlátozódik a matematikára. A szerkezetet az ókori egyiptomi teremtésmítoszhoz köti.
A heliopoliszi mítosz szerint kezdetben egy vizes káosz volt, amelyből Benben őshegye emelkedett ki. Az ókori egyiptomiak hite szerint ezen kezdődött a teremtés.
Levy azt sugallja, hogy a Nagy Piramis alakja ennek az eredeti dombnak a szimbolikus reprodukciója lehetett.
Még vitatottabb a mítosz lehetséges eredetéről alkotott verziója. A kutató a Szahara szeméhez köti – egy hatalmas, gyűrű alakú geológiai képződményhez a mai Mauritániában, más néven Richat-szerkezethez.
Levy úgy véli, hogy a távoli múltban a régió sokkal nedvesebb éghajlattal rendelkezhetett, és kapcsolatban állt a vízzel. Azt sugallja, hogy az ősi közösségek elhagyhatták a területet, ahogy a Szahara fokozatosan kiszáradt, és kelet felé, a Nílus felé mozdultak el.
Idővel az egykori haza emléke állítólag mítoszsá válhat, és a Nagy Piramis annak szimbolikus reprodukciójává válhat.
A tudósok még nem erősítették meg ezt a verziót.
Levy elmélete továbbra is spekulatív. Cikke megjelent az SSRN és a Zenodo folyóiratokban, de nem esett át független tudományos lektoráláson.
Az egyiptológusok fő változata szerint a Nagy Piramist körülbelül 4500 évvel ezelőtt építették Khufu fáraó temetkezési emlékműveként. Erre utal a királyi nekropoliszhoz, a temetkezési komplexumhoz és a szerkezeten belüli gránitszarkofághoz való kapcsolata.
Azonban nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Khufut valóban eltemették volna a piramisban, és nincs olyan ősi szöveg sem, amely kifejezetten kimondaná, hogy méreteit szándékosan kódolták a csillagászati ciklusok szerint.
Ráadásul nincs bizonyíték a Nagy Piramis és a Szahara szeme közötti közvetlen kapcsolatra.

















