
Szingapúr kormánya nem zárja ki, hogy a jövőben kémiai kasztrációt alkalmazzon bizonyos szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben, amennyiben egyértelmű bizonyítékok igazolják, hogy az eljárás valóban képes csökkenteni a bűnismétlés és általában a szexuális bűncselekmények számát. K. Shanmugam belügyminiszter és nemzetbiztonsági koordinációért felelős miniszter szeptember 8-án, egy parlamenti kérdésre adott írásbeli válaszában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan meggyőző tudományos bizonyíték, amely alapján a kormány bevezetné az intézkedést – írja a South China Morning Post.
A kérdést Gerald Giam ellenzéki parlamenti képviselő vetette fel, aki arra volt kíváncsi, hogy a belügyminisztérium megvizsgálta-e a gyógyszeres antiandrogén kezelések – közismertebb nevükön a kémiai kasztráció – alkalmazásának lehetőségét, valamint egy szexuális bűnelkövetőket nyilvántartó rendszer bevezetését. Giam azt is megkérdezte, hogy a gyermekek és fiatalok ellen elkövetett súlyos szexuális bűncselekmények számának növekedése miatt tervezik-e a büntetések felülvizsgálatát.
Shanmugam szerint Szingapúr már most is rendkívül szigorúan bünteti ezeket a bűncselekményeket, különösen akkor, ha gyermek az áldozat. A 14 év alatti sértett sérelmére elkövetett nemi erőszak vagy beleegyezés nélküli behatolással járó szexuális támadás esetén legalább nyolc, legfeljebb húsz év szabadságvesztés, valamint legalább 12 botütés szabható ki. A 14 év alatti gyermek sérelmére elkövetett szeméremsértésért akár öt év börtön, pénzbírság és botozás is járhat. Ha az elkövető az áldozatot bántalmazta vagy lefogta, legalább három, de akár tíz év szabadságvesztéssel és kötelező botozással is számolhat.
Szingapúr 2026. július 31-én tovább szigorította a veszélyes elkövetőkre vonatkozó szabályokat a Sentence for Enhanced Public Protection, vagyis a fokozott közvédelmet szolgáló büntetési rendszer életbe léptetésével. Ez olyan súlyos erőszakos vagy szexuális bűncselekmények elkövetőire vonatkozhat, akiknél jelentős a visszaesés veszélye. A bíróság öt és húsz év közötti minimum fogvatartási időt határozhat meg, később pedig pszichiátriai kockázatértékelést végeznek. Az érintett csak akkor kerülhet szabadlábra, ha a belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy már nem jelent veszélyt a társadalomra.
A kémiai kasztráció valójában nem műtéti beavatkozást jelent, hanem olyan gyógyszeres, antiandrogén kezelést, amely csökkenti a férfi nemi hormonok, elsősorban a tesztoszteron hatását, és ezzel mérsékelheti a szexuális késztetést. A szingapúri kormány álláspontja tehát egyelőre nem az, hogy bevezetik a módszert, hanem az, hogy nyitottak rá, ha később meggyőző bizonyítékok támasztják alá a hatékonyságát. Shanmugam szerint jelenleg az erre vonatkozó eredmények nem egyértelműek.
Felmerült egy szexuális bűnelkövetői nyilvántartás kérdése is. Szingapúrban a rendőrség már vezet nem nyilvános nyilvántartást a súlyos bűncselekményekért, köztük szexuális bűncselekményekért elítéltekről. Ezekhez bizonyos állami szervek hozzáférhetnek például akkor, amikor olyan munkakörre jelentkezőt ellenőriznek, aki rendszeresen kerülne kapcsolatba gyermekekkel vagy fiatalokkal. A kormány most annak lehetőségét is vizsgálja, hogy az ilyen ellenőrzéseket további munkakörökre és akár egyes nem szabályozott ágazatokra is kiterjesszék.
A vita hátterében a szexuális bűncselekmények számának emelkedése áll: 2026 első hat hónapjában Szingapúrban 762 szeméremsértési és 261 nemi erőszakkal kapcsolatos esetet jelentettek. A kormány ezért további eszközöket keres a gyermekek védelmére és a visszaesés megakadályozására, de a kémiai kasztráció bevezetéséről egyelőre nem született döntés.

















