Jeff Bezos űrvállalata, a Blue Origin történetének egyik legsúlyosabb balesete történt május végén, amikor a hatalmas New Glenn rakéta egy földi teszt során felrobbant a floridai Cape Canaveral űrbázison. A detonáció olyan erős volt, hogy az általa keltett, emberi füllel nem hallható infrahanghullámokat csaknem 1700 kilométerrel távolabb is érzékelték a műszerek. A kutatók most ezeket a jeleket elemezve megbecsülték a robbanás energiáját, és arra jutottak, hogy az valamivel nagyobb lehetett, mint az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset kezdeti robbanásának becsült energiája. Fontos azonban, hogy itt kizárólag a robbanás mechanikai energiájáról van szó: a New Glenn-baleset természetesen nem járt nukleáris sugárzással, így következményeiben nem hasonlítható a csernobili katasztrófához.
A New Glenn a Blue Origin eddigi legnagyobb és legerősebb kereskedelmi rakétája. A csaknem 100 méter magas hordozórakétát részben azért fejlesztették ki, hogy versenytársa legyen a SpaceX nagyméretű hordozórendszereinek, és fontos szerepet szánnak neki a Blue Origin, valamint a NASA jövőbeli holdprogramjaiban is. A rakéta korábban három alkalommal indult az űrbe, a májusi baleset idején pedig a negyedik küldetésére készítették elő – írja a Live Science.
A katasztrófa május 28-án következett be a Launch Complex 36 indítóállásnál, amikor a Blue Origin úgynevezett statikus hajtóműtesztet végzett. Ilyenkor a rakéta a földön marad, miközben a hajtóműveket begyújtják, hogy még a tényleges repülés előtt ellenőrizzék a rendszerek működését. A teszt során azonban súlyos rendellenesség történt, a New Glenn megsemmisült, és jelentős károk keletkeztek az indítóállás infrastruktúrájában. Személyi sérülés nem történt. A Blue Origin későbbi tájékoztatása szerint a vizsgálat a rakéta első fokozatának hátsó részére összpontosult.
A robbanás méretét jól mutatja, hogy a környéken élők közül sokan hatalmas, mennydörgésszerű dörrenésről számoltak be, a lökéshullám pedig több mint 200 kilométeres távolságig érzékelhető volt. A történet legérdekesebb része azonban az, amit az emberek már nem hallhattak. A detonáció rendkívül alacsony frekvenciájú, úgynevezett infrahanghullámokat hozott létre, amelyek óriási távolságokat tettek meg a légkörben.
A The Seismic Record című tudományos folyóiratban ismertetett kutatás során a szakemberek az Egyesült Államok különböző részein működő mérőállomások adatait elemezték. Legalább 36 állomás érzékelte a New Glenn felrobbanásából származó infrahangot. A legtávolabbi mérőállomás Texas északkeleti részén, körülbelül 1684 kilométerre volt Cape Canaveraltól. Elizabeth Silber, a Sandia National Laboratories fizikusa és bolygókutatója szerint az esemény ritka lehetőséget biztosított arra, hogy a tudósok egy rendkívül nagy, valós energetikai eseményt részletesen tanulmányozzanak.
A hanghullámok frekvenciája és terjedési távolsága alapján a kutatók a robbanás energiáját körülbelül 0,131 kilotonna TNT-egyenértékre becsülték. Ez nagyjából 131 tonna TNT robbanási energiájának felel meg. A kutatók ezt összevetették a csernobili atomerőmű 4-es blokkját 1986-ban elpusztító kezdeti robbanás egy korábbi tudományos becslésével, és arra jutottak, hogy a New Glenn detonációja mechanikai energiáját tekintve valamivel nagyobb lehetett.
Ez a hasonlat ugyanakkor könnyen félreérthető. A csernobili katasztrófa súlyosságát nem pusztán az első robbanás ereje adta, hanem mindenekelőtt a reaktor megsemmisülése, a tűz és a hatalmas mennyiségű radioaktív anyag környezetbe kerülése. A New Glenn esetében hagyományos rakéta-üzemanyaggal kapcsolatos robbanás történt, radioaktív kibocsátás nélkül. A két esemény tehát kizárólag a kezdeti robbanás becsült energiája alapján vethető össze.
A kutatók azt is megpróbálták meghatározni, hogy a rakétában lévő üzemanyag mekkora része vett részt közvetlenül az első detonációban. Számításaik szerint mindössze a kriogén hajtóanyag körülbelül 3–6 százaléka reagálhatott a kezdeti robbanás során. Ez elsőre meglepően kevésnek tűnhet a hatalmas tűzgömb láttán, ám a szakértők szerint egy ilyen balesetben az üzemanyag és az oxidálószer nem feltétlenül keveredik össze és ég el egyszerre. Egy részük a kezdeti robbanás energiáját adja, míg a többi később, fokozatosabban éghet el a tűzgömbben és az azt követő tűzben.
A detonáció súlyosan megrongálta a Blue Origin egyetlen olyan indítóállását, amely képes a New Glenn kiszolgálására. Megsemmisült többek között a villámvédelmi torony és a rakéta mozgatására, illetve függőleges helyzetbe állítására használt berendezés, miközben más kulcsfontosságú létesítmények jobb állapotban maradtak. A vállalat azóta megkezdte az újjáépítést, és továbbra is azt tervezi, hogy a New Glenn még 2026-ban visszatérhet a repüléshez.
A kutatásnak a konkrét baleseten túl is lehet jelentősége. A tudósok szerint az infrahangmérések értékes eszközt jelenthetnek rakétabalesetek, nagy robbanások, meteorok és a légkörbe visszatérő űreszközök vizsgálatában. Mivel ezek az alacsony frekvenciájú hullámok akár több ezer kilométerre is eljuthatnak, segítségükkel olyan események energiája és lefolyása is rekonstruálható, amelyek nagyon távol történnek a mérőállomásoktól. A New Glenn felrobbanása így nemcsak súlyos kudarcot jelentett Jeff Bezos űrvállalatának, hanem egyben ritka, nagyszabású természetes kísérletet is kínált a kutatóknak.
