Irán egyik legmagasabb rangú biztonsági vezetője, Mohsen Rezaei határozottan tagadta, hogy Teherán merényletet tervezett volna Donald Trump amerikai elnök legfiatalabb fia, Barron Trump ellen. Rezaei a libanoni Al Manar televíziónak adott, augusztus 27-én sugárzott interjújában egyszerűen hazugságnak nevezte az erről szóló híreket. Az ügy azért kapott komoly figyelmet az Egyesült Államokban, mert néhány nappal korábban az amerikai Secret Service is megerősítette, hogy tud egy iráni állami televízióban bemutatott videóról, amely egy Barron Trump elleni lehetséges merényletről beszélt – írja a Reuters.
A Reuters korábbi beszámolója szerint a körülbelül háromperces iráni televíziós anyag azt állította, hogy a 20 éves Barron Trumpot megfigyelik, és egy 10 millió dolláros vérdíjról is szó esett. Az amerikai elnök fiát a Secret Service védi. A szolgálat szóvivője, Nate Herring közölte, hogy tudnak a felvételről, és minden olyan információt kivizsgálnak, amely fenyegetésként értelmezhető az általuk védett személyekkel szemben. A konkrét biztonsági intézkedésekről ugyanakkor nem árult el részleteket. Fontos, hogy a videóban elhangzott állítások nem bizonyítják, hogy valóban létezett konkrét iráni merényletterv, Rezaei pedig most kifejezetten cáfolta ezt.
Az ügy különösen érzékeny a jelenlegi amerikai–iráni konfliktus miatt. A Reuters szerint az Egyesült Államok korábban több figyelmeztetést is kapott Izraeltől arra vonatkozóan, hogy Irán magát Donald Trumpot is célba veheti. Trump korábban azt mondta, úgy tudja, ő áll az iráni „halállista” első helyén. Az amerikai és iráni vezetés között az idén februárban kezdődött háború óta rendkívül ellenséges a viszony, így minden ilyen fenyegetés komoly biztonsági és politikai jelentőséget kap.
Rezaei ugyanebben az interjúban a Hormuzi-szoros jövőjéről is beszélt. Elmondása szerint közvetítők arra kérték Teheránt, hogy fogalmazza meg, milyen feltételekkel lenne hajlandó ismét megnyitni a stratégiai fontosságú tengeri útvonalat. Irán jelenleg összeállítja ezeknek a feltételeknek a listáját, amelyek között Rezaei szerint szerepel a térségben zajló háború befejezése is. Irán és Omán emellett megállapodott egy olyan hajózási folyosóról, amely részben ománi, részben iráni vizeken haladna keresztül, és amelyet a hajók akkor használhatnának, ha Washington teljesíti Teherán követeléseit.
Az iráni Forradalmi Gárda korábban azt közölte, hogy Irán addig nem járul hozzá a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásához, amíg Washington fel nem oldja az iráni kikötők ellen alkalmazott, Teherán által blokádnak nevezett intézkedéseket, nem fizet kártérítést és nem szünteti meg a szankciókat. A szoros jelentősége óriási: a háború előtt a világ tengeren szállított kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-forgalmának körülbelül egyötöde haladt át rajta. A februárban kezdődött háború óta a hajóforgalom nagyrészt leállt, és az áprilisban, majd júniusban bejelentett tűzszüneti megállapodások sem bizonyultak tartósnak.
A mostani nyilatkozat tehát egyszerre tartalmaz egy nagyon határozott iráni cáfolatot a Barron Trump elleni állítólagos merénylettervről és egy lehetséges diplomáciai nyitást a Hormuzi-szoros ügyében. Egyelőre azonban sem az amerikai hatóságok nem hoztak nyilvánosságra bizonyítékot arra, hogy valódi merényletterv létezett volna Barron Trump ellen, sem a szoros megnyitásának feltételeiről nem született végleges megállapodás.
