A világ legrégebbi ismert aranytárgyainak története Bulgáriába vezet, ahol több mint 6500 éves aranyleletek kerültek elő. A legismertebb lelőhely a Fekete-tenger partján fekvő várnai nekropolisz, amelyet 1972 októberében teljesen véletlenül fedezett fel egy munkagép kezelője, Rajcso Marinov. A későbbi régészeti feltárások során 294 sírt találtak, bennük arany- és réztárgyakkal, kerámiákkal, kiváló minőségű kovakő- és obszidiánpengékkel, gyöngyökkel és kagylókból készített díszekkel. Az itt előkerült aranytárgyakat nagyjából Kr. e. 4600 és 4200 közé datálják, ezért a várnai leletegyüttest sokáig a világ legrégebbi megmunkált aranyaként tartották számon – írja a GreekReporter.
A nekropolisz egyik legkülönlegesebb temetkezése a 43-as sír. Ebben egy magas társadalmi rangú férfi maradványait találták meg, akit valószínűleg vezetőként vagy uralkodóként tisztelhettek. A férfit hatalmát jelképező jogarral és rendkívül nagy mennyiségű arannyal temették el. A Greek Reporter szerint ebben az egyetlen sírban több aranyat találtak, mint amennyi ebből a korszakból addig a világ összes többi ismert lelőhelyéről együttesen előkerült. A temetkezés azért is jelentős, mert ez az egyik legkorábbi ismert európai példa arra, hogy egy magas rangú férfit ennyire gazdag sírmellékletekkel helyeztek nyugalomra.
A várnai nekropoliszból összesen körülbelül 3000 aranytárgy került elő, hozzávetőleg hat kilogramm össztömegben. Ékszerek, díszek és hatalmi jelképek egyaránt voltak közöttük. A mennyiség azért rendkívüli, mert a Kr. e. 5. évezred más lelőhelyein – beleértve Mezopotámiát és Egyiptomot – ennél lényegesen kevesebb aranytárgyat ismerünk. A leletek arra utalnak, hogy a várnai kultúra mesterei már rendkívül korán magas szinten dolgozták fel a rezet és az aranyat.
Az aranyművesség fejlődése ráadásul jelentősen átalakíthatta az ott élők társadalmát. A mai Bulgária területén mintegy hétezer évvel ezelőtt kialakult várnai kultúra kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat épített ki a Fekete-tenger és a mediterrán térség irányába. A fémművesek által készített értékes tárgyakkal kereskedni lehetett, a növekvő gazdagság pedig egyre nagyobb társadalmi különbségeket eredményezhetett. A gazdag sírok és a hatalmi jelképek már olyan társadalom képét mutatják, amelyben jól elkülönülhettek egymástól a vezetők, mesterek, kereskedők és földművesek.
A várnai arany elsőbbségét azonban 2016-ban egy mindössze négymilliméteres aranygyöngy megkérdőjelezte. A parányi tárgyat szintén Bulgáriában, a mai Pazardzsik közelében található őskori település egyik házának maradványai között fedezték fel. A régészek Kr. e. 4600–4500 körülre datálták, így akár mintegy kétszáz évvel idősebb is lehet a várnai nekropolisz legismertebb aranyleleteinél. A gyöngy mindössze körülbelül 0,15 grammot nyom, mégis az emberiség történetének egyik legfontosabb aranytárgya lehet.
A felfedezést vezető bolgár régész, Javor Bojadzsiev szerint nincs kétsége afelől, hogy a gyöngy idősebb a várnai aranynál. Feltételezése szerint ráadásul helyben készítették. Az egykori települést rendkívül fejlett közösség lakhatta, amelynek ősei Anatólia felől érkeztek a térségbe Kr. e. 6000 körül. Bojadzsiev szerint a település már egyfajta korai városként működhetett, több mint ezer évvel megelőzve a sumér városi civilizáció kialakulását.
A világ legöregebb aranytárgyának címéért tehát érdekes módon két bolgár régészeti felfedezés verseng. A várnai nekropolisz őrzi a világ legrégebbi és messze leggazdagabb korai aranyleletegyüttesét, míg a Pazardzsik közelében talált apró gyöngy egyedi tárgyként még ennél is idősebb lehet. A felfedezések legfontosabb tanulsága azonban az, hogy az ember legalább 6500 éve képes megmunkálni az aranyat, és a nemesfém már az első ismert aranyműves közösségekben is a gazdagság, a társadalmi rang és a hatalom jelképévé válhatott.
Képünk illusztráció
