Iránban egyre súlyosabb üzemanyagválság bontakozik ki, Teherán benzinkútjainál hosszú sorok alakultak ki, miközben több töltőállomás átmenetileg bezárt vagy kifogyott az üzemanyagból. Az autósok egy része már akkor tankolni indul, amikor még félig van az üzemanyagtartálya, mert attól tartanak, hogy tovább romlik az ellátás, ismét fellángolhat a háború, vagy jelentősen megemelik a benzin árát. Egyes kutaknál autónként 20 literes korlátozást vezettek be, ami miatt az embereknek gyakrabban kell visszatérniük tankolni. Az iráni állami Energiaoptimalizálási Szervezet már „kritikusnak” nevezte a kialakult benzinhiányt – írja a Financial Times.
A helyzet azért különösen figyelemre méltó, mert Irán a világ egyik jelentős kőolajtermelő és -exportáló országa. A probléma azonban nem elsősorban a nyersolaj hiánya, hanem az, hogy az ország nem képes elegendő benzint előállítani saját fogyasztásának kielégítésére. Irán ezért korábban importra is támaszkodott. Az iráni energiahatóság adatai szerint az ország napi benzinigénye körülbelül 135 millió liter, miközben mintegy 15 millió literes napi hiánnyal küzd.
Az ellátási problémákat több tényező egyszerre súlyosbítja. Az Egyesült Államok július 14-én bevezetett tengeri blokádja jelentősen megnehezítette Irán számára az üzemanyag behozatalát, miközben a háború korábbi szakaszában végrehajtott amerikai–izraeli támadások az ország olajfinomító kapacitásának egy részében is károkat okoztak. Az északi importútvonalak szintén nehezebben használhatók az ukrajnai háború következményei és az orosz finomítói kapacitások kiesése miatt.
Az iráni hatóságok ugyanakkor azt állítják, hogy az ország teljes üzemanyag-ellátási rendszere továbbra is működik, és a benzinkutaknál kialakult problémákat részben pánikvásárlás és szállítási késedelmek okozzák. A National Iranian Oil Products Distribution Company szerint a helyzet néhány napon belül rendeződhet. A teheráni illetékesek ugyanakkor elismerték, hogy a háború során az üzemanyag tárolását és elosztását szolgáló infrastruktúra is károkat szenvedett, ami korlátozza a főváros ellátását.
További problémát jelent az iráni üzemanyag-támogatási rendszer. Az ország mintegy 90 milliós lakossága a világ egyik legolcsóbb benzinjéhez jut hozzá: a támogatott ár literenként mindössze 15 ezer iráni riáltól indul. A rendkívül alacsony ár azonban ösztönzi a fogyasztást, miközben hatalmas terhet ró az állami költségvetésre. Maszúd Pezeskján iráni elnök szerint tarthatatlanná válhat, hogy az állam drágán szerez be üzemanyagot, majd annak töredékéért értékesíti a lakosságnak. A kormány ezért az üzemanyagkvóták csökkentését fontolgatja, és elképzelhető, hogy a meghatározott mennyiség felett már lényegesen magasabb árat kell majd fizetni. Végleges döntés azonban még nem született.
A benzin drágítása politikailag rendkívül kockázatos lenne. Irán gazdasági helyzete már most is súlyos: a riál új történelmi mélypontra gyengült, az éves infláció rendkívül magas, miközben az élelmiszerek ára még gyorsabban emelkedik. A benzinár különösen érzékeny kérdés az országban, hiszen 2019-ben az üzemanyag árának hirtelen megemelése országos tiltakozási hullámot váltott ki. A mostani vezetés ezért egyszerre próbálja visszafogni a fogyasztást és elkerülni, hogy az üzemanyagválság újabb társadalmi elégedetlenséget robbantson ki.
A mostani benzinkúti sorok így jóval többet jelentenek egyszerű átmeneti üzemanyaghiánynál: az Iránra nehezedő háborús és gazdasági nyomás egyik leglátványosabb jelei. Az amerikai kormány közben tovább szigorítja a gazdasági nyomást és a másodlagos szankciókat, miközben Teherán azt állítja, hogy képes ellenállni. Ha azonban a napi több millió literes benzinhiány tartóssá válik, az iráni vezetésnek előbb-utóbb döntenie kell a fogyasztás korlátozása, az árak emelése vagy további alternatív beszerzési lehetőségek között.
