A Dél-kaliforniai Egyetem tudósai szerint a légszennyezésnek való hosszú távú kitettség összefüggésben állhat az Alzheimer-kór által elsőként érintett agyterületek változásaival. A tanulmány a NeuroToxicology folyóiratban jelent meg .
A kutatók 1484 demenciában vagy stroke-ban nem szenvedő ember agyi MRI-vizsgálatát elemezték, és felmérték a környékükön uralkodó légszennyezettségi szintet. Megmérték a finom szálló por (PM2,5) és a nitrogén-dioxid (NO₂) koncentrációját – a közlekedés, az erőművek és más tüzelőanyag-égetés által termelt fő szennyező anyagokat.
Idősebb nőknél mindkét szennyező anyagnak való nagyobb kitettség az agykéreg elvékonyodásával járt az emlékezetért felelős és az Alzheimer-kórra különösen érzékeny területeken. A tudósok számításai szerint minden további mikrogramm PM2,5/köbméter levegő olyan változásokkal járt, amelyek körülbelül 13 hónapos természetes agyi öregedésnek feleltek meg. Az NO₂ esetében ugyanez a hatás körülbelül három hónapos öregedésnek felelt meg.
Fiatalabb férfiaknál a kutatók az ellenkezőjét tapasztalták: a légszennyezés az agykéreg ugyanazon területeinek megvastagodásával járt együtt.
A tudósok hangsúlyozzák, hogy a tanulmány csak statisztikai összefüggést talált, és nem bizonyítja, hogy a légszennyezés agyi változásokat okozna, vagy növelné az Alzheimer-kór kockázatát.
