Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy jelentősen átalakítja katonai jelenlétét a Perzsa-öböl térségében az Iránnal vívott háború után. A Pentagon és az amerikai Központi Parancsnokság több lehetőséget is vizsgál arra vonatkozóan, hogyan helyezzék el a jövőben az amerikai erőket a Közel-Keleten. A The Washington Post értesülései szerint a háborút Washingtonban egyben lehetőségnek tekintik arra, hogy felülvizsgálják az eddigi katonai struktúrát, különösen azért, mert több amerikai létesítmény is megrongálódott a harcok során – jelentette a The Washington Post.
Az egyik vizsgált lehetőség szerint egyes megrongálódott katonai bázisokat nem építenének újjá ugyanolyan formában, ahogyan azok a február végén kezdődött harcok előtt működtek. Egyelőre azonban még nincs hivatalos döntés: Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nem adott ki erre vonatkozó utasítást. A kérdést jelenleg a Pentagon politikai vezetése és az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága vizsgálja. Egy magas rangú Pentagon-tisztviselő szerint több ilyen kérdésben is döntést kell majd hozni.
Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint az amerikai katonák és katonai létesítmények egy részét Irántól távolabb, nyugati irányba helyeznék át, többek között Jordánia és Izrael térségébe. A háború alatt amerikai légi utántöltő repülőgépek állomásoztak Izraelben, Jordániában pedig az Egyesült Államok több katonai bázissal rendelkezik. Michael Ratney volt amerikai diplomata szerint a háború megmutatta, mennyire sebezhetők az amerikai erők a térségben. Ha a csapatokat távolabb helyeznék Irán rakétáinak hatósugarától, csökkenthető lenne a veszély, bár szerinte tökéletes megoldás nem létezik.
A The Washington Post szerint normál körülmények között mintegy 40 ezer amerikai katona állomásozik körülbelül húsz közel-keleti bázison. A február végén kezdődött háború során számos amerikai támaszpontot és más katonai létesítményt ért rakéta- vagy dróntámadás. A közölt adatok szerint ezekben a támadásokban 18 amerikai katona meghalt, több százan pedig megsebesültek.
Az Egyesült Államok legnagyobb térségbeli katonai létesítményeinek jelentős része a Perzsa-öböl országaiban található. Ezek közé tartozik az amerikai haditengerészet Ötödik Flottájának bahreini főhadiszállása is. Washington a háború alatt jelentősen megerősítette közel-keleti katonai jelenlétét, és a Központi Parancsnokság műveleti területére több tucat hadihajót, valamint repülőgép-hordozókat vezényelt több ezer tengerésszel. Egyes amerikai katonák már több száz nappal tovább tartózkodnak a térségben, mint azt eredetileg tervezték.
Az amerikai jelenlét csökkentésének vagy a bázisok áthelyezésének ugyanakkor ellentmondásos következményei lehetnek. Washington egyrészt biztonságosabb helyekre telepíthetné erőit, figyelembe véve a háború során tapasztalt veszélyeket. Másrészt Irán valószínűleg jelentős eredményként értékelné az amerikai katonai jelenlét visszaszorítását, mivel Teherán régóta követeli az amerikai erők kivonását a térségből.
A változtatások a Perzsa-öböl azon országaira is hatással lehetnek, amelyek amerikai katonai bázisoknak adnak otthont. Az amerikai erők számának csökkentése vagy áthelyezése ugyanis kiszolgáltatottabbá teheti ezeket az államokat az esetleges további iráni támadásokkal szemben. A kérdés emellett tovább élezheti a vitákat Donald Trump kormányzatán belül arról, milyen mértékben avatkozzon be az Egyesült Államok katonailag a Közel-Keleten. A beszámoló szerint az elnök környezetében a keményebb fellépés hívei és az izolacionistább irányvonal képviselői között is folyik a küzdelem a befolyásért.
Miközben jelenleg nincsenek aktív harcok az Egyesült Államok és Irán között, a Hormuzi-szoros továbbra is zárva van. Teherán közlése szerint addig nem nyitják meg, amíg Washington teljes egészében nem teljesíti az iszlámábádi egyetértési memorandumban foglalt feltételeket. Donald Trump amerikai elnök eközben ismét beszélt arról az elképzeléséről, hogy a Hormuzi-szorost amerikai területté nyilvánítsa.
