A mesterséges intelligencia segítségével a kutatók olyan, akár ötezer éves akkád ékírásos szövegek fordítását tudják felgyorsítani, amelyekből még mindig hatalmas mennyiség vár feldolgozásra. Az ékírás az emberiség egyik legrégebbi írásrendszere: eredete időszámításunk előtt 3400–3300 környékére vezethető vissza, és évezredeken keresztül használták. Az akkád nyelv az ókori Mezopotámia számos területén elterjedt volt, többek között Asszíriában, Akkádban és Babilonban. Bár magát az ékírást már régóta megfejtették, a fennmaradt agyagtáblák százezrei közül rengeteg máig nincs lefordítva. Ennek egyik fő oka egyszerűen az anyag hatalmas mennyisége és az, hogy viszonylag kevés szakember képes ezeket a szövegeket elolvasni és értelmezni – írja az Il Messaggero .
A kutatók ezért mesterséges intelligenciát vetettek be az akkád szövegek angolra fordításához. A rendszer célja nem pusztán az emberi szakértők helyettesítése, hanem egy olyan ember és gép közötti együttműködés kialakítása, amely jelentősen felgyorsíthatja az ókori dokumentumok feldolgozását. A fennmaradt agyagtáblák rendkívül értékesek, mivel az ókori Mezopotámia politikai, társadalmi, gazdasági és tudományos életéről is őriznek információkat. Az új rendszer hivatalos szövegekkel, például királyi rendeletekkel, valamint irodalmi és költői művekkel is képes dolgozni.
A fejlesztés során két különböző modellt készítettek. Az egyik az akkád ékírásos szövegek latin betűs átírásából dolgozott, míg a másik az ékírásos jelek szabványos kódolását használta. A latin betűs átírással működő változat bizonyult a legeredményesebbnek. Különösen jól teljesített a 120 karakternél rövidebb mondatok esetében. A hosszabb szövegeknél azonban már problémák jelentkeztek: a fordítás nyelvtanilag helyes lehetett, miközben tartalmilag pontatlanná vált, mert a mesterséges intelligenciának egyre nehezebb volt megfelelően értelmeznie a teljes összefüggést.
A mesterséges intelligenciát nemcsak fordításra próbálják használni. Olyan rendszereken is dolgoznak, amelyek felismerhetik az ékírásos jeleket, segíthetnek a sérült szövegrészletek helyreállításában, rendszerezhetik a digitális gyűjteményeket, illetve azonosíthatják azokat az agyagtábla-töredékeket, amelyek eredetileg ugyanahhoz a műhöz tartozhattak.
Korábban a mesterséges intelligencia olyan, Babilonból származó agyagtáblák megfejtésében is segített, amelyek körülbelül időszámításunk előtt 1200-ból származnak, és a British Museumban őrzik őket. A szövegekről kiderült, hogy baljós jóslatokat tartalmaznak olyan katasztrófákról, amelyeket az ókori emberek a holdfogyatkozásokkal hoztak összefüggésbe.
