Irán szerint közel van a megállapodás Ománnal a Hormuzi-szoros ellenőrzéséről és a hajózás részleges rendezéséről, Teherán azonban egyértelművé tette: ez önmagában még nem jelenti azt, hogy újra teljesen megnyitják a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. Az iráni vezetés továbbra is az Egyesült Államokkal szemben támasztott követelések teljesítéséhez köti a normális hajóforgalom helyreállítását. A szoros február 28. óta vált gyakorlatilag átjárhatatlanná, miután az Egyesült Államok és Izrael támadásokat indított Irán ellen, Teherán pedig válaszul korlátozta a hajózást. A Hormuzi-szoros jelentősége óriási: békeidőben a világ tengeren szállított kőolajának körülbelül negyede és a cseppfolyósított földgáz jelentős része ezen az útvonalon halad át – írja a Reuters.
Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács közölte, hogy az Ománnal folytatott egyeztetések a végső szakaszhoz közelednek. A tervek szerint egy ideiglenes hajózási útvonalat alakítanának ki, amelynek működtetésében Omán is szerepet vállalna. Teherán ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a technikai megállapodás nem egyenlő a Hormuzi-szoros teljes megnyitásával. Irán több politikai és gazdasági feltételt szabott Washingtonnak: többek között a háborús károk megtérítését, a szankciók feloldását, a befagyasztott iráni vagyon felszabadítását, valamint azt követeli, hogy az Egyesült Államok változtasson Iránnal szembeni katonai politikáján.
Washington eközben azt jelezte, hogy ha létrejön a kereskedelmi hajózás akadálytalan helyreállítását biztosító megállapodás, az Egyesült Államok kész feloldani az iráni kikötőkkel szembeni blokádját. Egy amerikai tisztviselő már augusztus 7-én arról beszélt a Reutersnek, hogy jelentős előrelépés történt az Irán és Omán közötti tárgyalásokon, és hamarosan megállapodás születhet. A vita egyik kényes pontja azonban az, hogy Teherán milyen mértékű ellenőrzést gyakorolhatna a szoroson áthaladó hajók felett, mivel Washington korábban elutasította, hogy Irán lényegében engedélyezési jogot kapjon a nemzetközi hajóforgalom fölött.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy miközben diplomáciai áttörésről beszélnek, a térségben továbbra is történnek fegyveres incidensek. Az Egyesült Arab Emírségek augusztus 8-án azzal vádolta Iránt, hogy rakétával támadta az ADNOC olajvállalat egyik hajóját a Hormuzi-szorosban. Az iráni Forradalmi Gárda korábban többször figyelmeztetett arra, hogy felléphet azokkal a hajókkal szemben, amelyeket Irán ellenségeihez kötődőnek tekint. Ez jól mutatja, milyen törékeny a helyzet: miközben a háttérben intenzív tárgyalások folynak, egyetlen újabb támadás is veszélyeztetheti a megállapodást.
A tervezett megoldás ráadásul a hajózási ágazat szereplőit sem feltétlenül győzte meg. A Reutersnek nyilatkozó iparági források szerint a felvetett áthaladási rendszer a gyakorlatban nehezen működtethető, és a hajótársaságok számára továbbra is komoly biztonsági, biztosítási és jogi kockázatokat jelenthet. A nagy tankerhajók üzemeltetőinek ugyanis nem elegendő egy politikai ígéret: kiszámítható és ellenőrizhető biztonsági garanciákra van szükségük ahhoz, hogy ismét rendszeresen használják a szorost.
A mostani fejlemény tehát egyszerre jelent komoly diplomáciai előrelépést és óvatosságra intő helyzetet. Az Irán és Omán közötti megállapodás létrejötte megteremtheti a Hormuzi-szoros normalizálásának első lépését, a valódi áttöréshez azonban valamilyen amerikai–iráni rendezésre is szükség lenne. Amíg ez nem történik meg, Teherán álláspontja szerint a szoros teljes megnyitása nincs napirenden. Mivel a térség a világ energiaellátásának egyik legfontosabb csomópontja, a tárgyalások sikere vagy kudarca nemcsak a Közel-Kelet biztonságára, hanem az olaj- és gázpiacokra, a tengeri szállításra és közvetve a világpiaci energiaárakra is komoly hatással lehet.
