Az aszteroidabányászatot régóta az űrkutatás egyik legígéretesebb területének tartják számon , amely potenciálisan több billió dolláros profitot termelhet a platina-, arany- és más fémek hatalmas tartalékainak köszönhetően.
Ahogy azonban a Space Daily írja , a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen becslések félrevezetőek. A fő probléma egyáltalán nem a gazdag aszteroidák megtalálásában, hanem a fejlesztésük gazdaságosságában rejlik.
Miért lehet értelmetlen a platinabányászat?
Az egyik leghíresebb példa a 16 Psyche jelű aszteroida, amelynek értékét hatalmas fémkészletei miatt 10 trillió dollárra becsülték.
Ez a szám azonban csak papíron létezik. Először is, hatalmas mennyiségű fém Földre szállítása óriási költségekkel járna. Másodszor, ha az emberiség ténylegesen képes lenne ilyen mennyiségű platinát vagy aranyat szállítani, a világpiac túltelített lenne.
Ennek eredményeként a nemesfémek értéke meredeken csökkenni fog, és a bányászat elveszíti gazdasági értelmét.
Az első „űraranyláz” már kudarccal végződött
Már a 2010-es években is próbálkoztak vállalkozást építeni az űrben található erőforrások kitermelésére. Például két vállalat befektetők támogatásával abban reménykedett, hogy elsőként kezdhet aszteroidákat fejleszteni. Azonban egyikük sem tudta elérni a célját.
A hatalmas költségek és a hosszú projektmegvalósítási idők miatt mindkét vállalat 2019-re beszüntette működését, és a befektetők jóval korábban elvesztették a türelmüket, mielőtt a technológiák a tervek gyakorlati megvalósításának közelébe kerültek volna.
Az aszteroidák igazi kincse a víz
Az elemzők szerint az űrben található legértékesebb erőforrás talán egyáltalán nem a platina, hanem a közönséges víz.
A helyzet az, hogy bármilyen rakomány szállítása a Földről rendkívül drága. Ezért a már az űrben lévő víz jelentősen többe kerülhet, mint a bolygónk felszínén.
Sok széntartalmú aszteroidáról úgy gondolják, hogy vízjég-készleteket tartalmaz, amelyeket az űrhajósok támogatására lehetne felhasználni, vagy hidrogénre és oxigénre lehetne szétválasztani, amelyek a rakéta-üzemanyag fő alkotóelemei.
Éppen ezért a szakértők a legígéretesebb modellnek az űrben lévő „üzemanyagtöltő állomások” létrehozását tartják, amelyek közvetlenül a pályán lévő űrhajókat látnák el üzemanyaggal és vízzel. Ez a megközelítés jelentősen csökkentené a nagy távolságú küldetések költségeit, mivel nem kellene minden szükséges erőforrást a Földről szállítani.
Miért fontos ez?
A szakértők úgy vélik, hogy az űrbányászat jövője nem azon múlik, hogy az aszteroidák mennyit érnek „papíron”, hanem azon, hogy képesek-e erőforrásaikat közvetlenül az űrben felhasználni.
Ha az emberiség megtanulná közvetlenül a Föld körüli pályán víz kinyerését és üzemanyag előállítását, az gyökeresen megváltoztathatná a Naprendszer fejlődését. Ebben az esetben az aszteroidák nem a Föld nemesfém-forrásává, hanem egyfajta űrraktárrá és benzinkutakká válnának, amelyek sokkal olcsóbbá és realisztikusabbá tennék a hosszú távú expedíciókat.
