A Pitagorasz-tételként ismert képlet körülbelül ezer évvel a filozófus élete előtt jelent meg. Már az ókori babiloniak is ismerték a derékszögű háromszög oldalai közötti kapcsolatot. Ennek megerősítését Kr. e. 1900 és 1600 között keletkezett agyagtáblákon találták.
Az egyik ilyen, IM 67118 néven ismert, egy téglalap átlójának kiszámítására szolgált. Más táblák azt mutatják, hogy a babiloniak úgy értették, hogy a négyzet átlójának és oldalának aránya egyenlő a kettő négyzetgyökével – talán ez az első feljegyzett irracionális szám.
Miért kapta a tétel a nevét Pitagorasznak, bár nem ő volt a felfedezője?
Püthagorasz írásos művei nem maradtak fenn, mivel iskolájában a tudást szóban adták tovább. Számos felfedezést tiszteletből neki tulajdonítottak, ami a „Püthagorasz-tétel” elnevezéshez vezetett.
Mindazonáltal, Pitagorasz és követői munkájának köszönhetően a tétel széles körű elismerést kapott, és fontos helyet foglalt el a matematika történetében, mint a geometria egyik alapvető törvénye.
