Gianni Infantino FIFA-elnöksége az eddigi egyik legsúlyosabb válságába került, miután kudarcba fulladt az a terve, amelynek keretében magánbefektetők előtt nyitották volna meg a világbajnokság kereskedelmi jogait. A FIFA elnöke 4,2 milliárd dollárt kívánt bevonni egy új kereskedelmi jogokat kezelő társaságon keresztül, a konstrukció pedig először engedett volna közvetlen magántőkét a világbajnokság üzleti rendszerébe. A terv azonban példátlan ellenállást váltott ki a nemzetközi futball vezető szervezeteiből, és három napig tartó, a Reuters által szinte „polgárháborúként” jellemzett konfliktus után Infantino péntek este visszavonta az elképzelést. Bocsánatot is kért azért, ahogyan a javaslat megosztotta a futball világát, politikai pozíciója azonban jelentősen meggyengült – írja a Reuters.
A válság súlyosságát jól mutatja, hogy már a FIFA-n belül is nyíltan elhatárolódnak a történtektől. Mattias Grafström FIFA-főtitkár belső üzenetet küldött a szervezet dolgozóinak, amelyben sajnálatosnak és elítélendőnek nevezte a projekt bukásához vezető eseményeket. Infantino nevét ugyan nem említette, de hangsúlyozta, hogy a FIFA intézménye és küldetése túléli az egyes személyeket és a bizonytalan időszakokat. A szervezet globális futballfejlesztési vezetője, Arsène Wenger szintén közölte, hogy nem vett részt a terv kidolgozásában, sőt állítása szerint csak a sajtóból értesült róla. Wenger szerint a projekt visszavonása elkerülhetetlen volt, mert a FIFA-nak függetlenül, átláthatóan és tisztességesen kell működnie.
Infantino számára azonban ennél is nagyobb veszélyt jelent, hogy korábbi politikai szövetségesei közül egyre többen fordulnak ellene. Öt európai nemzeti labdarúgó-szövetség – köztük az angol FA – hivatalosan visszavonta támogatását Infantino 2027-es újraválasztásától, Dánia pedig jelezte, hogy egyébként sem szándékozott rá szavazni. Korábban Szerbia, Svédország és Wales is bejelentette, hogy nem támogatja tovább a FIFA elnökét. Infantino ugyanakkor nincs teljesen egyedül: Marokkó, Katar, Kuvait, Libanon és Srí Lanka szövetsége nyilvánosan kiállt mellette. A FIFA elnöke ezeket a támogató nyilatkozatokat saját Instagram-oldalán is igyekszik hangsúlyozni.
A konfliktus már messze túlmutat Európán. Az UEFA és az észak- és közép-amerikai, illetve karibi labdarúgást irányító CONCACAF rendkívül kemény nyilatkozatokban jelezte, hogy elvesztette bizalmát Infantino vezetésében. Az ázsiai AFC ennél valamivel óvatosabban fogalmazott, de a szervezet szintén teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy ilyen horderejű tervről megfelelő egyeztetés nélkül született döntés, és intézményi reformokat sürgetett a FIFA-nál. A londoni Times értesülése szerint az UEFA, a CONCACAF és az AFC akár arra is kész lehet, hogy működésképtelenné tegye a FIFA-t, illetve saját versenysorozatokat hozzon létre, amennyiben Infantino nem távozik. A három szervezet ezt a Reutersnek nem erősítette meg.
A helyzet jogi szempontból is veszélyessé válhat Infantino számára. Az UEFA már felszólította a FIFA-t, hogy őrizzen meg minden dokumentumot, amely a vitatott befektetési tervvel kapcsolatos, miközben továbbra is mérlegeli, hogy indítson-e jogi eljárást az ügyben. Mindez azért különösen kellemetlen Infantinónak, mert a botrány nem egyszerűen egy sikertelen üzleti elképzelésről szól. Kritikusai azt kifogásolják, hogy egy olyan döntést próbált keresztülvinni, amely alapvetően változtatta volna meg a világbajnokság üzleti modelljét, miközben a legfontosabb regionális szövetségekkel sem folytatott megfelelő konzultációt.
Infantino számára a legközvetlenebb fenyegetést most egy rendkívüli FIFA-kongresszus összehívása jelenti. Ehhez a 211 tagszövetségből legalább 43-nak kell hivatalosan, írásban kérnie a kongresszus megtartását. Ha az ellenzék össze tudja gyűjteni ezt a támogatást, Infantino pozíciója még a 2027-es elnökválasztás előtt komoly veszélybe kerülhet. Ha ezt sikerül elkerülnie, körülbelül hét hónapja marad arra, hogy helyreállítsa megtépázott kapcsolatait és biztosítsa újraválasztásához szükséges támogatását.
Infantino hatalmának egyik legfontosabb alapja ugyanis hagyományosan nem Európában, hanem a világ kisebb és kevésbé tehetős labdarúgó-szövetségeiben található. Sok afrikai, ázsiai, óceániai és más kisebb tagszövetség jelentős mértékben függ a FIFA pénzügyi támogatásától. A most megbukott befektetési tervet is elsősorban ezeknek az országoknak próbálták vonzóvá tenni: a Reuters szerint a konstrukciót támogató nemzeti szövetségek számára 20–40 millió dolláros osztalékot helyeztek kilátásba a következő év elejére. Ez óriási összeg egy kisebb labdarúgó-szövetség költségvetéséhez képest, ezért Infantino továbbra is számíthat olyan országok támogatására, amelyek az elmúlt években sokat profitáltak a FIFA pénzügyi programjaiból.
Éppen ezért Infantino leváltása korántsem biztos, még akkor sem, ha Európában és több nagy regionális szervezetben rendkívül meggyengült. A FIFA elnökét a 211 nemzeti tagszövetség választja, és minden ország egyetlen szavazattal rendelkezik. Egy kisebb futballnemzet szavazata tehát ugyanannyit ér, mint Angliáé, Németországé vagy Brazíliáé. Infantino ellenfeleinek ezért olyan jelöltet kell találniuk, aki nemcsak Európa és a gazdagabb futballországok támogatását képes megszerezni, hanem a kisebb szövetségek számára is vonzó alternatívát kínál. A jelöltek nevezési határideje november 18., az elnökválasztást pedig 2027. március 18-án, Marokkóban tartják.
Már több lehetséges kihívó neve is felmerült. Köztük van a CONCACAF kanadai elnöke, Victor Montagliani, az UEFA-t vezető Aleksander Čeferin, az ázsiai szövetség elnöke, Salman bin Ibrahim Al Khalifa, a Paris Saint-Germain elnöke, Nasser Al-Khelaifi, valamint a norvég szövetséget vezető Lise Klaveness. Egyelőre azonban egyikük mögött sem alakult ki olyan egyértelmű nemzetközi koalíció, amely biztosan képes lenne legyőzni Infantinót.
A következő hetek ezért döntő jelentőségűek lehetnek a FIFA jövője szempontjából. Infantino 2016 óta vezeti a szervezetet, és korábban olyan erős támogatói hálózatot épített ki, hogy újraválasztása gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlennek tűnt. A világbajnokság kereskedelmi jogainak részleges értékesítésére tett kísérlet azonban alapjaiban változtatta meg a helyzetet. Már nem pusztán arról folyik a vita, hogy jó vagy rossz üzleti tervet készített-e a FIFA, hanem arról, hogy Infantino továbbra is rendelkezik-e elegendő bizalommal a világ labdarúgásának vezetéséhez. A visszavont üzlet tehát könnyen olyan politikai válság kezdete lehet, amely végül akár Infantino közel tizenegy éves FIFA-elnökségének végét is jelentheti.
