Marie Curie neve örökre összeforrt a radioaktivitás kutatásával, munkájának nyomai azonban még több mint 120 évvel később is veszélyt jelentenek. A Nobel-díjas tudós kutatási jegyzetfüzetei ma is radioaktívak, ezért a Francia Nemzeti Könyvtárban speciális, ólommal bélelt tárolókban őrzik őket. Az eredeti dokumentumokat csak szigorú biztonsági előírások mellett lehet kézbe venni: a kutatóknak védőfelszerelést kell viselniük, és egy nyilatkozatot is alá kell írniuk, amelyben tudomásul veszik a sugárzás kockázatait – írja a The Economic Times.
A jegyzetek azért maradtak ennyire veszélyesek, mert rádium-226-tal szennyeződtek, amelynek felezési ideje körülbelül 1600 év. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt több mint egy évszázad alatt a radioaktív anyag csupán kis mértékben bomlott le, így a sugárzás ma is számottevő. A szakértők szerint a dokumentumok még évszázadokon át különleges kezelést igényelnek, egyes becslések szerint csak valamikor a 3500-as évek környékére csökkenhet a radioaktivitásuk olyan szintre, hogy külön védelem nélkül is biztonságosan kezelhetők legyenek.
Marie Curie és férje, Pierre Curie a 19. század végén fedezték fel a rádiumot és a polóniumot, ám akkoriban még alig ismerték az ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásait. A kutatók gyakran mindenféle védelem nélkül dolgoztak a radioaktív anyagokkal, így nemcsak a jegyzetfüzetek, hanem laboratóriumi eszközeik, bútoraik, ruháik és más személyes tárgyaik is radioaktívvá váltak. Marie Curie 1934-ben aplasztikus vérszegénységben hunyt el, amelyet a szakemberek hosszú távú sugárterheléssel hoznak összefüggésbe. Története egyszerre emlékeztet a tudományos felfedezések hatalmas jelentőségére és arra az áldozatra, amelyet a korai kutatók gyakran a saját egészségükkel fizettek meg.
