Szlovákiában egy rendkívül ritka római kori katonai tábort tártak fel a régészek, amely Marcus Aurelius császár uralkodásának idejéből, a Kr. u. 2. század második feléből származik. A Šurany közelében felfedezett, mintegy 7,4 hektáros tábor a markomann háborúk idején épülhetett, amikor a Római Birodalom a Duna északi oldalán élő germán törzsek ellen hadakozott. A lelőhely különlegessége, hogy ez az első ilyen római katonai tábor, amelyet a szlovákiai Nyitra régiójában azonosítottak, ráadásul a feltárás során szinte a teljes tábort sikerült megvizsgálni – írta az Archaeology News Online Magazine.
A kutatók nemcsak az erődítmény árkait, sáncait és öt bejáratát tárták fel, hanem nagyszámú emberi maradványt is találtak. Csontvázak és szétszóródott emberi csontok kerültek elő árkokból, vermekből, kutakból és sekély sírokból. Az előzetes vizsgálatok alapján a halottak közül sokan valószínűleg római katonák voltak. Ezt támasztják alá a mellettük talált leletek is: lándzsa- és nyílhegyek, sisakdarabok, páncéltöredékek, katonai fibulák, pénzérmék, valamint a római katonák jellegzetes sarus lábbelijének, a caligae-nak a vasszegei is előkerültek. A régészeket különösen foglalkoztatja, hogy a katonai felszereléseket miért nem gyűjtötték össze a csata után, hiszen ezek értékes tárgyak voltak.
A szakemberek szerint a lelőhely számos kérdésre adhat választ a római hadjáratokkal kapcsolatban. A következő években genetikai, izotópos és radiokarbonos vizsgálatok segítségével próbálják kideríteni, kik voltak az elhunyt katonák, hogyan haltak meg, és miért kerültek közülük sokan árkokba vagy kutakba a hagyományos temetkezés helyett. A kutatás eredményei új megvilágításba helyezhetik Marcus Aurelius északi hadjáratait, és ritka bepillantást nyújthatnak a Római Birodalom katonáinak életébe és halálába a Duna határvidékén.
