A tudósok fúrásokat végeztek az antarktiszi Filchner-gleccserben, és egy autonóm robotot küldtek a víz alá. Ott a kutatók egy hatalmas halfészekcsoportot találtak, amely méretében egy egész várossal vetekszik – írja a Times of India.
A kolónia a Weddell-tenger fenekén, körülbelül 240 négyzetkilométeres területen terül el, ami nagyjából akkora, mint az amerikai Orlando városa. A tudósok körülbelül 60 millió fészket számoltak meg ott, amelyek mindegyikét egy-egy külön hal őriz.
Ennek a víz alatti városnak a lakói jéghalak. Meglehetősen szokatlan lények: a vérükben nincs hemoglobin, így szinte átlátszó. A testük pedig különleges anyagokat termel, amelyek fagyállóként működnek, és megakadályozzák a halak megfagyását még mínuszos vízben is.
A tanulmányból kiderült, hogy minden fészek egy körülbelül 75 centiméter átmérőjű kerek lyuk, amelyet finom homoktól apró kavicsokig tisztítottak meg. Átlagosan egy fészek körülbelül 1700 petét tartalmaz, és amíg ki nem kelnek, egy kifejlett hal, általában egy hím vigyáz rájuk. A fészkek körülbelül 0,26 fészek/négyzetméter sűrűséggel helyezkednek el a teljes fenékterületen.
A tudósok felfedezték, hogy a hal miért választotta ezt a helyet. Egy melegebb óceáni áramlat folyik át a Filchner-árokon, így a tengerfenék körülbelül 2°C-kal melegebb, mint a környező terület. A különbség kicsi, de elég ahhoz, hogy a hal létrehozza a bolygó legnagyobb ismert ívókolóniáját.
Ez a békés hely azonban nem sokáig marad fenn. Műholdas adatok szerint a fókák rendszeresen látogatják ezt a helyet a szaporodási időszakban, amikor a halak felhalmozódása egy egész „büfévé” válik. A kutatók számos halmaradványt találtak a fenéken – ez bizonyítja, hogy a víz alatti város nem minden lakója éli túl az ívás végét.
A kutatók szerint maga a kolónia fokozott természetvédelmi státuszt érdemel – a felfedezés máris megerősítette a Weddell-tenger tengeri védett területeinek bővítésére vonatkozó javaslatokat.
