A rózsaszín gyémántok ritkák bolygónkon, és a tudósok régóta töprengenek az eredetükön. A nyugat-ausztráliai Argyle bányában talált felfedezés végre segített megválaszolni ezeket a kínzó kérdéseket.
Köztudott, hogy a gyémántok képződése rendkívül magas hőmérsékletet és nyomást igényel. A színes kövek a legritkábbak, a Földön bányászott összes gyémánt körülbelül 0,01%-át teszik ki.
Úgy tartják, hogy a rózsaszín gyémántok kialakulásakor rácsszerkezetük megcsavarodik és meghajlik, megváltoztatva a fényvisszaverődés módját.
A rózsaszín gyémántok körülbelül 90%-át az Argyle bányában fedezték fel. Ezen a ponton, körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt, kontinentális lemezek ütköztek. A litoszféra alján uralkodó intenzív hő és nyomás elegendő torzulást okozott ahhoz, hogy ezek az egyedi ásványok kialakuljanak.
De ez nem a teljes történet, mivel ez csak azt magyarázza meg, hogyan keletkeztek ezek a gyémántok mélyen a föld alatt. Nyugat-Ausztráliában azonban számos rózsaszín gyémántot is találtak a felszín közelében. Hogyan kerültek oda?
Egy új tanulmány egy titkos összetevőt tár fel ebben a folyamatban. Az Argyle kőzetei idősebbek, mint korábban gondolták: akkor keletkeztek, amikor bolygónk litoszférája megnyúlt, miközben a Nuna szuperkontinens szétesett. Ez teret teremtett az olvadt kőzetnek, amely a mélyből emelkedett fel, és „betömte” az üregeket. Ezek a gyémántokat tartalmazó kőzetek a felszínre érve felrobbantak, úgynevezett diatrémát – egyfajta vulkáni kéményt – képezve.
A rózsaszín gyémántok egy olyan felületre kerültek, amely jellemzően nem található meg ritka drágakövekben, és ez a legújabb felfedezés megkönnyítheti a megtalálásukat a jövőben.
Azzal, hogy azonosítjuk a földkerekség azon részeit, amelyek a múltban a kontinensek felszakadása következtében megnyúltak, elkerülhetjük a költséges mélytengeri kutatásokat, és évente számos egyedi ásványkincset fedezhetünk fel.
