Tudósok egyedülálló jelenséget figyeltek meg egy vulkánon az Antarktiszon – a vulkán minden nap tiszta arany mikroszkopikus kristályait bocsátja ki a légkörbe, írja az Indian Defense Review.
Az Erebus a Föld legdélebbi aktív vulkánja, amely a Ross-szigeten található, mintegy 1350 kilométerre a Déli-sarktól. Fő jellemzője egy állandó lávató. A láva és a vulkáni gázok mellett a hegy valami olyasmit termel, amit a bolygón sehol máshol nem figyeltek meg: apró, tiszta elemi arany kristályokat.
Egy 1991-ben a Geophysical Research Letters folyóiratban publikált tanulmány szerint a vulkán naponta körülbelül 80 gramm aranyport bocsát ki. A legkisebb részecskék akár 1000 kilométerre is eljuthatnak a krátertől, sőt talán még messzebbre is.
A tudósok más vulkánok – a hawaii Kilauea, az olaszországi Etna, az alaszkai Augustine vulkán és a mexikói El Chichon – kibocsátott részecskékben is találtak aranynyomokat. A rendelkezésre álló adatok szerint a Föld belsejéből felemelkedő magma számos elemet tartalmaz – rezet, ezüstöt, higanyt, arzént, szelént, ként és aranyat –, amelyek különféle vegyületeket alkotnak.
A kutatók magyarázata szerint az arany nem párolog el közvetlenül, mivel forráspontja jóval magasabb, mint a vulkáni folyamatok hőmérséklete. Ehelyett úgy gondolják, hogy a fém illékony vegyületekben, klórral vagy kénnel szállítódik, amelyek forró vulkáni gázokban stabilak maradnak.
Kristályokat találtak hóban, gázokban és még a légkörben is
A Kimberly Meeker vezette geokémikusokból álló csapat, amelyet az Új-Mexikói Bányászati és Technológiai Intézet munkatársa vezetett, a kráter körüli hó, a lávató feletti gázok és az antarktiszi troposzféra levegőjének mintáit vizsgálta a vulkántól 1000 kilométerre.
Ahogy a cikk is írja, mindhárom mintacsoportban mikroszkopikus tiszta aranyrészecskéket találtak. Elektronmikroszkóp alatt ezek nem alaktalan szemcséknek, hanem szinte tökéletes geometriai alakú, átlátszó kristályoknak bizonyultak – némelyik akár 60 mikrométer méretű is lehetett.
Érdekes módon az Erebus messze nem vezető az aranytermelés tekintetében. A Kilauea becslések szerint napi 500–800 gramm aranyat termel, míg az Etna akár napi 2,4 kilogrammot is. Magát a kristályos elemi aranyat azonban csak az Erebus termeli.
Hogy ez miért történik, még mindig nem világos.
A fő kérdés, amire a tudósok még mindig nem tudnak választ adni, az, hogyan választják el az aranyat azoktól a vegyületektől, amelyek a vulkáni rendszeren keresztül szállítják.
Az egyik elmélet szerint az arany illékony klórtartalmú vegyületek formájában távozik a lávából, amelyek lehűlésük során kristályosodnak, mielőtt az antarktiszi jégre leülepednének. A kutatók azonban elismerik ennek az elméletnek egy gyengeségét: a gáz túl kevés aranyat tartalmaz ahhoz, hogy magyarázatot adjon az ilyen tökéletes kristályok kialakulására a levegőben.
A ScienceAlert szerint Philip Kyle vulkanológus, a kutatócsoport egyik tagja később egy másik verziót is felvetett: az arany fokozatosan képződik a lávató felszínén lévő kéregben, és csak ezután emelkedik a levegőbe a gázokkal együtt.
